Levendula a kertben
Tartalom
Levendula leszállás és gondozás
Az elmúlt években levendula az egyik legnépszerűbb dekoratív növény lett. Nyáron még számos fajt megtalálható az erkélyek, a teraszok és a kertek: Keskenyebben levendula (Lavandula angustifolia), francia levendula (Lavandula Stoechas) vagy Lavendula dentate (Lavandula dentata). De az éghajlatunkban csak a keskenyen elragadtatott levendula van esélye a télre.
Levendula keskeny tenyésztés
A levendula keskeny
A levendula keskeny (Colos Lavender, Real Lavender) - Lágyszárú növény, bájos lila, kék, rózsaszín és fehér virágokkal (a fajtától függően). Szülőföldje a Földközi -tenger nyitott terei, tehát jobban érzi magát hazánk melegebb régióiban. Szinte csak ez képes túlélni a tél a földön, de csak akkor, ha egy kellően meleg, védett területre ültetik, és emellett egy levelek, tűk vagy szövetek réteggel vannak borítva. Szerencsére a levendula a növényekhez tartozik, amelynek tenyésztése nem nehéz, tehát a fagyasztott példányok könnyen helyettesíthetők újra. A fiatal növényeket magvakból (általában) vagy palántákból (vegetatív módon) lehet beszerezni.
A magokból történő növekedés.
Tenyésztés levendula A magokból a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja az új növények beszerzésének, bár van néhány hátránya is. A levendula növelése ezzel a módszerrel figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a kapott „utódok” kis mértékben örökölik a „szülők” jeleit, tehát előfordulhat, hogy a várható rózsaszín virágok helyett megjelennek ahelyett. Ibolya. Érdemes azonban kockáztatni, mert a magoknak köszönhetően könnyen beszerezhet sok palántát. Vásárolhatunk magokat egy kerti boltban, vagy gyűjthetünk a saját, elhalványult növényeinkből. Ne felejtsük el azonban, hogy a magok nagyon kicsik, kicsi, fényes, kerek golyóknak tűnnek, tehát összegyűjtése nagyon figyelmesnek kell lennie.
A vetőmagok megfelelő csírázásához 2 hónapos rétegződési periódusra van szüksége, vagyis hideg körülmények között (optimálisan 0-4 ° C). Ezért jó, ha röviddel a kollekció után (lehetőleg novemberben, körülbelül 1 cm -re helyezve a földre), közvetlenül a Frostól menedékből származó óvodába helyezi őket. Amikor a fiatal palánták tavasszal kb.
A magokat a tőzeg és a homok keverékével töltött tartályba is vetheti, és télen, 2 hónapig tedd az udvarra, a fagyokból is borítva. Ezen időszak után a magvakkal rendelkező konténerek egy nagyon fényes szobába, szobahőmérsékleten és rendszeresen vízbe kerülünk. A magokat összekeverhetik nedves homokkal és egy kis tartályban, amelyet kb. 2 hónapig a hűtőszekrénybe helyeznek, majd tavasszal vetik a palántába.
Nem kell aggódnia, ha a magok nem csíráznak a következő napokban, mivel a levendula, ez a folyamat, sok időt vehet igénybe (legfeljebb 2-5 hétig). A fiatal növények ilyen módon fogadtak, átültetünk egy állandó helyre a közepén, a tavaszi fagyok vége és a palánták megkeményedése után. Először azonban csak a következő évben virágzik.
Reprodukció dugványokkal
A következő módon Levendula tenyésztés Dugványok. Ez a módszer nehezebb, mint az előző, és kisebb számú növényt ad, de garantálja a szülőmodell jeleinek biztonságát. A dugványokat tavasszal, egészséges, felnőtt növényekből kapják meg, jobb a bokrok vágásakor, csak nem megszállott, zöld hajtások, kb. 10 cm hosszú, kb. Az előkészített palántát megtisztítják az alsó levelektől, a végét a gyökérbe merítjük. Ezután a földbe helyezzük (a jó virágpályával homokkal) körülbelül 2 cm mélységre.
A palánták nem lehetnek a földben nagyon mélyen, mert gyorsan elkezdenek rothadni, de nem a felületet, mert elhaladnak. Nem lehetnek dobozban, vagy egy rúd nagyon vastag, mivel rothadhatnak és megbetegedhetnek. A nyárnak a közvetlen naptól védett üvegházban kell töltenie. Télen, éppen ellenkezőleg, kint is lehet, de csak azt a feltétellel, hogy a föld, a kora ősszel, megbízható védelem az alacsony hőmérsékletekkel szemben (például. szövet vagy levelek).
Figyelmeztetés
Mindkét esetben a fiatal növények legnagyobb ellensége az alacsony hőmérséklet, mind télen, mind tavasszal, így a palánták jó védelme a téli és a tavaszi fagyokból több esélyt ad a túlélésre. A szent páratartalom és a stagnáló levegő szintén veszélyes, amelynek eredményeként a növények rothadni kezdenek, és a gombás betegségek fordulnak elő.
